|
Megtörtént vagy nem történt meg, vagy metörtént,de a megnemtörtént köntösében,vagy nem történt meg de a megtörtént köntösében.Írások a vélt valóságról. Keresés Utolsó kommentek Kategóriák Ad(at)ok (3) Analízis (1) Feszegetés (2) Megtörtént (9) Nem történt meg (4) Archívum Jelen 2007. augusztus 2007. május 2007. április 2007. március 2007. február 2006. december 2006. november Az összes Linkek Lorem Ipsum dolor sit Sed scelerisque ornare consectetuer bibendum Nullam nibh ultricies ut, venenatis nec Egyéb RSS 
|
2006. november
A számonkérés
Too much work délután,elszabadulás a boss haragjától nem tartva... Kennedy pályaudvar,megérkezek,Andi vár,elindulunk,gondoljuk Meki.
Bemegyünk és várunk a sorunkra... én kiszúrom az egyik kiszolgáló fiút("Szia,segíthetek?"),aki úgy beszél,mint a legedurvább buzi..sziszegnek az esszek,a "Cs" helyett "C" ... "KECAPOT ESZETLEG?"Huhh... hidegrázós-folytott-fuldoklós röhögés,mutatom Andinak,észreveszi,kötelez,h tőle kérjek,le is foglalja a másik kiszolgálót,h ne lehessen más választásom.Lett-hálistennek,mert valószínűleg úgy kiöhögöm a fiút,h "nem marad szárazon",az akkor már fokozott nyálműködésem miatt(éhes voltam na!).
Kiszolgáltatok mással,felmegyünk a felső szintre,egy olyan helyre,ahol lent mindenkit látunk.El is feledkeztem Gergőről(mert így hívják a drágát),eszegetünk,egyszercsak Andi ismét felhívja a figyelmemet rá,ugyanis felhallatszott az ominózus "KECAPOT ESZETLEG?",onnantól figyeltük...
Odalenn a kiszolgálóktól nem messze a biztonsági őr kiszúr minket,h nézzük Gergőt.Sandít fel,Gergőre néz,megint fel,megint Gergő.
Andi fantáziája beindul:mi lenne,ha feljönne az őr és számonkérne minket,h mit nevetgélünk,hogy képzeljük,h bontjuk itt a rendet és egyébként is...ezen kuncorásztunk még kicsit,majd én láttam,h az őr elindul felfelé-nem hittem el!Mondom ezt Andinak is,aki nem vesz komolyan és tovább spilázza a sztorit,egyre jobban beleéli magát,h milyen nonszensz szituáció is lenne,ha idejönne hozzánk a BIZTONSÁGI ŐR.
Én már láttam, h felért és felénk tart,nem bírtam tovább,ráborultam az asztalra és szakadtam,h "én ezt nem hiszem el"...könnyes szemmel oda-oda sandítva látom,h az őr tényleg jön,Andi háttal neki még mindig hatalmas beleéléssel taglalja,h "mennyire durva lenne,ha idejönne és elővenné a pisztolyát és kilökdösne minket az ajtón és közben azt üvöltené,h KI ENGEDTE MEG,H RÖHÖGJETEK A KIS BARÁTOMON?!?!??!" Ekkor már nem tudtam felnézni,Andi meg azt hitte,h azon kacagok ily' lelekesen,amit ő mond,közben az őr megérkezett az asztalunkhoz és paff...Andi arcára fagyott a mosoly én pedig már az asztal alatt voltam,mindenféle kontroll megszűnt,ömlött a könnyem,csak a piros füleimet lehetett látni ,meg a rázkódást.
Az ŐR megszólalt rendkívül cinikus hangon,Andi arca megfagyva,szemei kikerekedve:
"Na lányok?Melyik fiú tetszik?"
A testemen hullámzott már a nevetés,Andi hebegett-habogott,na gondoltam,itt csak én menthetem a helyzetet.
A tálcáról leemeltem a szalvétát,megtöröltem a szemem,nagy levegőket vettem,h újra visszatérjen a régi normális színem,és belekezdtem a magyarázatba:
-"Nem,egyik fiú sem tetszik,csak észrevettük,h az a srác nagyon hasonlóan beszél,mint az egyik ismerősünk..olyan furcsán mondja az "SZ" és a "CS" betűket...
-"Nahát... most mit csináljon?Születési rendellenesség."
-"Inkább logopédiai probléma.Nézzük csak meg,h hogyan beszélnek az emberek a TV-ben...Farkasházy,Friderikusz..."
-"Igen..de ha tudnátok,hogy...ennek a fiúnak olyan barátnője van,h megszólal!"
-"No igen...ha nem szólalna meg,valószínűleg néma lenne."
Közben el-el kapott a görcs,nagyon nehezen tudtam tűrtőztetni magam,mert ez milyen helyzet már,h azon magyarázkodunk a Mekiben a BIZTONSÁGI ŐRNEK,h miért érezzük jól magunkat?!?!
A konverzáció kicsit oldottabb hangulatban folytatódott,nem mertem Andira nézni,de olykor azért elkaptam az "én ezt nem tudom felfogni" tekintetét,és újra meg újra az elfolytott mosoly állapotába kerültem.
Gondoltam ennek soha nem lesz vége,ha el nem indulunk,ugyanis az ŐR nem hagyta abba Gergő jófejségének és szexuális beállítottságának taglalását.(Mi közünk van nekünk ehhez?!?!?!?)
Nagy nehezen felöltöztünk,magyaráztuk,h nekünk mennünk kell,csak nem hagyta abba.Lekísért minket a lépcsőn,ki egészen az ajtóig.
Kimentünk az utcára,az erő távozott a lábamból és az agyam helyén egy hatalmas kérdőjel volt,a kezem cigi után nyúlt...Andié is...
Beálltunk a troli megállóba,taglaltuk az eseményeket,az őr pedig vészjóslóan figyelt minket a Meki ablakából.
Troli,hazajöttünk..és a mai napig nem értjük.
Vagy soha többé nem megyünk oda,vagy legközelebb mi is viszünk pisztolyt! :)
Oktogon,Börger
"Akkor hol és mikor?"
"Oktogon,Börger előtt."
Telefonbeszélgetések,esemesek,ímélek sokasága végződhet így,abból kiindulva,h hány ember várakozik naponta az Oktogonon a Börger előtt.
Azon gondolkodtam,h egyáltalán van-e olyan perc akár, a nap nappali szakában,mikor ott nem vár valaki valakire...
Egy gócpont,amit mindenki megtalál..és milyen szerencsés ez a hely...ott az érzések többnyire egy dolog körül forognak...a várakozás és az öröm körül,mikor a várt személy megérkezik,vagy ingerültség,h miért késik a várt,de aztán megérkezik és máris örömteli érzések fogják el a várakozót.
Azon a helyen az érzések nem vegyesek...ott azonosak.Ha te nem vársz senkire és odamész,vajon összekavarod az ottlévő egységet?Vagy te is részese leszel,kapsz belőle egy szeletet?
Ha ott nagyrészben öröm van,akkor lehet az akár egy boldogságközpont,ahová elmész és feltöltődhetsz.Részesülhetsz a boldog várakozásban,a türelmetlenségben és a boldog viszontlátásban.Osztozhatsz ingyen az érzésekben,nem kéred és mégis adják,észre sem veszik,h te is ott vagy,csak éreznek és csupán rájuk kell hangolódnod.
De vajon,ha csak te vagy ott egyedül az éjszaka közepén és senki nem vár senkire és te sem,akkor is érezheted ezt?Tart-e addig az energia,h a "helynek szelleme" legyen?
Ki kéne próbálni! :)
Szombat délután...a metrópótlón annyi hely sincs,h az ember pislogjon,mert a szempillái a másik ember hátát súrolják...ennek értelmében örültem,h kisujjkörömmel tudtam kapaszkodni a sárga csőbe..."önfeledten" hallgatom a zenét,oda sem figyelek másra,csak a saját fizikai korlátaimmal harcolok,mindezt teljesen közönyös "misemtermészetesebb" arckifejezéssel...
Egy idő után -tekintve,h az általában maximum 10 perces út háromnegyed órára duzzadt-unatkozni kezdtem és szétnéztem a buszon... szétnéztem...aha...a már említett korlátok miatt csak a mellettem lévő postásig jutottam,aki a szorosan a melléhez paszírozott hatalmas leveles táskát ölelte és valamit olvasott-egy magazin volt a táskára fektetve...
Na,gondoltam,ez nem valami izgi,próbáltam tovább nézelődni,hátha találok egy izzadós félszemű fizikatanárt,vagy egy 350 kilós ronda pattanásos nőt,de mindenki átlagos volt,visszatértem a postáshoz ...
Naaaagyon olvasott,nagyon figyelt... kiváncsi voltam,milyen magazin lehet az,ami ennyire leköthet egy embert(nemhogy egy postást)az életveszélyes tömegközlekedési "eszközön"...
Ránéztem a magazinra... kis könnycsepp jelent meg a szemem sarkában az elfojtott kacagástól...
A magazin a legújabb csúcstechnikával készült szupermodern lőfegyverekről szólt... automata,félautomata,4,6,8 töltényes,golyószórók,gépfegyverek,aknavetők...ábrákkal és árakkal...
A postás lázasan olvasta,fel sem nézett egy pillanatra sem,még akkor sem,mikor a busz fékezett és mindenki "egymás nyakába borult"...
Előttem volt a kizsákmányolt alkalmazott,aki a bosszú érzésétől fűtve tervezgeti,h hogyan fogja maradéktalanul kiírtani a Magyar Posta Rt felsővezetését.
Leszálltunk,hazajöttem és bekapcsoltam a tévét... nem volt benne a hírekben,csalódtam..de ami késik,nem múlik... Talán neki összejön!
Lehetetlen történet,avagy hogyan lesznek az elsőkből utolsók
Szinte már megszoktam a velem megeső nonszensz helyzeteket,de erre valóban
nem voltam felkészülve.
Mint ahogy általában,pontosan fél órával a busz indulása előtt érkeztm a
pályaudvarra(azaz maximum 2 másodperccel arriválásom előtt ment el a
busz)... dohányzással,nézelőddéssel elütöttem az időt,WC-re is elmentem,ahol
nem volt WC-s néni,így ingyen mehettem be,furcsálltam is,hogy ilyesfajta
szerencse ért,az elkövetkezendők felé mutató előjelként is felfoghattam
volna,miszerint semmi sem tökéletes és az élet nem habos torta...
10 perccel az indulás előtt a buszhoz mentem,én voltam az
első...nyugtáztam,hogy mivel a busz ajtajánál állok nem valószínű,hogy bárki
előbb száll föl,mint én és biztosan jó helyem lesz.
Váratlanul terjedelmes embertömeg jelent meg körülöttem.Előttem
öregnénis-szatyros káosz,mögöttem kultúrált egyesoszlop.
Az előttem állók trükkje a következő volt:közönyös,már-már naív arccal
tanulmányozták az indulási időpontokat feltüntető táblát,ami előttem 10
cm-re helyezkedett.Tehát (a gravitáció törvényét nem legyőzve)elém álltak és
VÉLETLENÜL a szatyrukat is letették...gyökeret vertek...előttem...
Nyugalmam még ekkor is rendíthetetlen volt,de akkor jött A BÁCSI.
Lefutotta a "megnézem már mikor indul a busz" tiszteletkört és ottmaradt...A
táblától és tőlem egyaránt 5 cm-re..
És jött az ötlet:kifüstölöm az intim szférámból(és a tábláéból-immár
sorstárs),rágyújtottam.
Kettőt hármat szívtam a cigimből és megtörtént az,amitől ráébredtem,milyen
alacsonyan is állok én a buszravárók táplálékláncában.
A BÁCSI szellentett.
Hangost,hosszút és nagyon büdöset.
Győzött.
Menekülésre fogtam és nemhogy a sor végére,de a pályaudvar legtávolabbi
pontjára húzódtam,míg a sofőr megérkezett.
Nos igen.....még nagyon sokat kell tanulnom,hogy érvényesülni tudjak az élet
dzsungelében.
úgy,h higgyék azt,h mi is szeretünk internetezgetni,mást
csinálni munka helyett,pedig mi nem:
> 1:ne használjuk nyilvánosan a billentyűzetet,takarjuk le
egy(például)sztori magazinnal,arra-nevetést
imitálva-csapkodjunk,így nem veszik majd észre,h valójában
szorgosan dolgozunk
> 2:telefonálás közben nagyon gyakran használjunk 'mute'
gombot,miközben a vonal másik végén fontos
munkainformációt közölnek velünk,mi a 'mute' alatt
harsányan kacarásszunk,használjunk trágár
szavakat,emlegessük az alkohol több formáját és
mellékhatását, mondjuk:"peeeersze
cimborááám!!!háhááháááhááá"-így munkatársaink nem fogják
észrevenni,h valójában egy nagyon fontos piackutatásban
veszünk részt éppen.
> 3:vigyük be laptopunkat a munkahelyre és az asztal alatt
azon bonyolítsuk a mukafolyamatokat,miközben a cég
számítógépén internetes oldalak sokaságát,messzendzsert és
pornó oldalakat nyissunk meg,ezzel nagyon lelassítva a
rendszert,de ez minket nem akadályoz,hiszen a laptopunk
rendkívül gyors,munkára tökéletesen alkalmas!
> 4:ebédidőben mondjuk kollégáinknak,h mi nem eszünk,inkább
átugrunk a szomszéd kocsmába egykét fröccsre-ezzel még az
átlagos nemdolgozó kollégáknál is sokkal lazábbnak és
menőbbnek tűnhetünk-,ekkor siessünk az autónkhoz a
laptopunkkal(autó híján a mosdóba)és kezdjünk lázas munkába!
> 5:reggel minimum 2 órával a munkakezdés után érkezzünk
be(hiszen minden belevaló kollégánk is késik),ezalatt az
idő alatt a munkahely parkolójában(mosdójában)végezzük el
az aznapi munka Oroszlánrészét,így ha a "magazinos
gépelés"alatt lemaradnánk(mert valljuk be nem könnyű mindig
az adott billentyűt eltalálni),még mindig előrébb tartunk .
> 6(trükkös):harsányan szitkozódjunk,mondjunk nagyon
csúnyákat a főnökre,kapcsolódjunk be a különféle
élménybeszámolókba és káronkodjunk munkatársaink
előtt,hiszen ha erre figyelnek,nem veszik észre,h mi
valójában dolgozunk,mert annyira fogják majd élvezni a
folytonos trágárkodást-így féligmeddig legálisan mégis
nagyon népszerűen használhatjuk akár a billentyűzetet is.
> 7:imitáljunk mély alvást ebédidő után,bukjunk arcunkkal a
billentyűzetre és orrunkkal valamint szánkkal és fogainkkal
óvatosan gépeljünk ímélt a nagyon fontos üzleti partnerek
számára.
> 8:használjuk pantopunkat cigaretta tárcának és a
megengedettnél minimum 5ször több alkalommal távozzunk
cigarettaszünetre...ha csatlakozni akarnának
hozzánk,mondjuk munkatársainknak:"áhh,igazából hasist fogok
szívni,ugye nem akarsz lebukni?"Így áldozhatunk a boldog
munka oltárán a lelepleződés kockázata nélkül.
> 9:minden kollégánkkal kezdjünk szexuális viszonyt,ezt azt
segíti majd elő,h bármikor forrón megölelhetjük
őket,ezalatt akár az ő számítógépükön is dolgozhatunk,míg ő
csak az erotikus töltető szoros érintkezésre tud majd
gondolni...ha ő ölel meg bennünket,akkor nem,így
mindenképpen mi kezdeményezzük a testi érintkezést!
> 10:Egyszerüen csak ne menjünk be a munkahelyünkre,nevetve
hívjuk fel kollégáinkat,h éppen a legújabb autóderbin
tartózkodunk,hangosítsuk fel a abmoteurs csatorna
háttérzaját,kurjongassunk és mondjuk el munkatársainknak,h
milyen jól megkentük az orvost a betegállományos
papírért,így otthon,tökéletesen nyugodt körülmények között
dolgozhatunk kedvünkre.
A cím
Nos igen,itt vagyok,engem is elragadott a lóhalálában robogó új világ szele...
Nincs ebben semmi különös,odáig jutottam,h gyorsabban írok a klaviatúrán.
A mai nap nem olyan,mint a többi..érzem... a megnyílás felé vezető úton az első lépés... több éve vezetek naplót,de nem sok embernek volt szerencséje (?) ahhoz,h beleolvasson.
Hozzáteszem,ez nem is "az"..ez nem napló..ez az,ami a neve.. :)
2006. december »